• Közbeszerzés / Kispiac
• Falutörténet
• Kispiac címere
• Testvértelepülések
• Civil szervezetek
• Kispiaci Himondó
• Könyvtár
• Iskola
• Óvoda
• Cikkek
• Galériák
• Videó Galéria
• Linkek
• Fontos telefonszámok
• Egészségügy

Szabadka és Szeged
közötti kerékpáros
túraútvonal térképe
(áthalad Kispiacon is)

A címer jelképeinek magyarázata

          A címer legfontosabb alkotórésze a pajzs, amely nélkül nincs címer. (A pajzs a lovagkor fegyverzetében a karon használt, különböző alakú védőlemez felülete, amelyre egy-egy család a megkülönböztetés végett a család jelképét festette rá.). A címeren a pajzs arany szegélye körbeveszi a belső jelképeket. A pajzsmezőt középen vízszintesen elválasztja egy hullámos ezüstcsík, ez alkotja a pólyát. A hullámos ezüstcsík a horgosi és szentpéteri nemes Kárász család egykori birtokának (18.538 kataszteri hold és 788 szögöl) az alsó délnyugati határát jelenti, s egyben a korabeli Csongrád vármegyét és Bács-Bodrog vármegyét elválasztó Körös patakot jelképezi. A Körös patak keresztülfolyik Kispiac településen és meghatározó tényezője volt a településnek. Tehát a címerben az ezüst színű hullámos vonal a Körös patakot jelképezi, amely két mezőre osztja a címerpajzsot. A kék szín, mint háttérszín, a felső és alsó mezõben is az égboltot jelképezi. A pajzsfőben lebegő aranyszínű jobb kéz, amely három aranyszínű búzakalászt tart, többfélét is szimbolizál: maga a kalász a megújulást, és a térségben kezdődő gazdálkodást jelképezi. A kéz nyújtja is a kalászokat, tehát kínálja is őket, ez már a piac kezdete. Mindez az ide letelepültek nagyobb részének megélhetését biztosította. Alul a vízimalomkerék a település malomiparának kezdetét jelképezi. Az ide letelepültek a föld megművelését követően a megtermelt gabona őrlésére a Körös patakot használták, rajta Potyogónak nevezett vízimalmokat építettek. Magyarország 1863/6-os katonai felmérésén (Section No 63, Colonne XXXVI), a Körös patakon, a mai Kispiac nyugati területén, négy Potyogót jegyeztek. Ezek biztosították a térség lisztellátását. A malom a kiapadhatatlan bőséget, valamint a világmindenséget és annak forgását is jelképezi. Népünknek, kozmikus jelleggel, az Isten malmai kifejezés többlettartalma mindig ismert volt.

           A címerben látható két zöld halom e térség két legmagasabb pontja volt. A két Pucs nevű halom a történelmi leírásokban mindenhol feltűnik. Amikor e térség azonos nevű első települése a török hódoltság idején megsemmisült, akkor már csak ez a két halom tartotta fenn a nevét. A csillagok  magyar őseink hitének lélek-honát jelképezik. Ezen túlmenően itt az egyik csillag a régi Pucs települést, a másik pedig az újratelepült Kispiacot is jelképezi. A csillagok nyolc ága csupán címertani esztétikai megoldás, külön jelentése nincs. Fenn a páncélsisak a címer tartozéka, amelynek formája és elhelyezése jelképezi a tulajdonos, adott esetben a község, nemesi és joghatósági mivoltát. Mivel a mai település egy részét magába foglalta az egykori királyi adományozású nemes Kárász birtok, így a páncélsisak szembeni nézete és a királyi korona megléte jogos. Az aranykorona külalakja megegyezik a Bács-Bodrog megyét és Csongrád megyét illető királyi koronával. Minthogy a mai település a két megye határzónájába esett, így ez a korona a térség korabeli királyi fennhatóságát jelképezi. A címerpajzsot körülvevő tövises szelt levelű növény nem más, mint a mezei iringó, népies nevén ördögszekér (Eryngium campastre), ami e táj száraz gyepein, legelőin ősidők óta honos. Ez a növény védelmezõ dísze nemcsak Kispiac, hanem a homokháti kistérség települései címerének. A település  kezdetekor magyarokkal települt be, a piros és zöld szín a település alapjainak letéteményeseit jelképezi. A két fém szín: az arany és az ezüst itt csupán nemesi árnyékolásként szerepel. A címerszalag kétoldali szimmetrikusan felfelé ívelõ lobogása a felemelkedést jelenti, bennük a 3-3 hajtás pedig a „három a magyar igazság” mondást jelképezi.